PPT - Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2010. évközi módosításai PowerPoint Presentation - ID:6115496
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Az Illetékekről szóló 1990. évközi módosításai PowerPoint Presentation
Download Presentation
Az Illetékekről szóló 1990. évközi módosításai
71 Views
Az Illetékekről szóló 1990. évközi módosításai. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Az Illetékekről szóló 1990. évközi módosításai Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény az illetékekről szóló 1990. törvényt (a továbbiakban: Itv. ) több ponton módosította az alábbiak szerint: Az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: [12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:] E rendelkezéseket a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
1990. évi XCIII. törvény - Adózóna.hu
tv a villamosenergiáró l
2007. évi LXXII. tv a Gyzdasági kamarákról
2008. évi XLVI. tv az élelemiszerláncról és hatósági felügyeletéről
2008. évi XLVII. tv a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
2009. évi CLII. tv az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről
2009. törvény szerinti közzététel
2010. tv az egyszerűsített foglalkoztatásról
2011. évi CXII. tv az információs onrendelkezési jogról és az információ szabadságáról
2011. évi CIII. tv a népegészségügyi termékadóról
2011. tv a szakképzési hozzájárulásról
2011. évi CVIII. tv a közbeszerzésről
2011. évi CXCI. tv a foglalkoztatás bővítése és rugalmassabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről, rehabilitációs járulékról
2011. évi CXXVIII. tv a katasztrófaelleni védekezésről
2011. évi LXXXV. tv A környezetvédelmi termékdíjról
2012. évi CCXVII. tv az üvegház hatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében részvétel
2012. évi CXXXV.
1990 évi xviii törvény
- 2009. évi LXXXVI. törvény - Világfa ismertető oldala
- 1990 évi xviii törvény
- ANTSZ - Jogszabályok / Útmutatók
- Doktor murphy 1 évad 1 rez de jardin
- Bosszúállók végjáték cinema city
Mi a teendő motor csere után?
További információk a honlapon érhetők el.
Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetékének mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. évi törvény mellékletének XV. fejezet rendelkezik. Az építésügyi hatósági eljárási illeték befizetése illetékbélyeg formájában vagy az Önkormányzat 11784009-15505006-10320000 számú illetékbeszedési számlájára (közigazgatási hatósági eljárási illeték befizetési számla) történő átutalással lehetséges. Az átutalás során "építésügyi hatósági eljárás illetéke" megjelölés mellett fel kell tüntetni az eljárás ÉTDR azonosítóját vagy ügyiratszámát.
Mikor illetékköteles a megvásárolt céges ingatlan? - Adó Online
Jogszabály gyűjtemény
Törvények, melyeknek a Hungarospa Zrt. megfelel:
1959. IV. tv A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
1975. évi II. tv A társadalombiztosításról
1988. évi I. tv a közúti közlekedésről
1990. évi XXV. tv a családi pótlékról
1990. évi LXV. tv a helyi önkormányzatokról
1990. évi XCIII. tv. az illetékekről
1990. évi C. a helyi adókról
1990. évi LXXXVII. tv a árak megállapításáról
1991. évi IL. tv a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
1991. évi IV. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
1991. évi LXXXII. a gépjárműadóról
1991. évi XLV, tv a mérésügyről
1993. évi III. tv a szociális igazgatsáról és szociális ellátásokról
1993. tv a munkavédelemről
1993. évi XCVI. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról
1993. évi XXIII. a Nemzeti Kulturális Alapprogramról
1994. évi LXVI. tv a Bérgarancia Alapról
1995. évi LIII tv környezet védelmének általános szabályairól
1995. évi LVII. a vízgazdálkodásról
1995. évi CXVII. a Személyi jövedelemadóról
1996.
11. § (3) bekezdése tartalmazza, mely szerint nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn. Ennek megfelelően az ajándékozással egyidejűleg fenntartott haszonélvezeti jog után nem kell illetéket fizetniük. A vonatkozó jogszabályi előírások szerint ingatlan ajándékozása esetén a szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Tekintettel azonban arra, hogy a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye [Inytv. 32. § (3)], ezért nem csupán írásba foglalás kell, de azt sem tudja megkerülni, hogy ügyvéd vagy közjegyző segítségét vegye igénybe. Amennyiben az ügylettel kapcsolatosan további kérdése merül fel, keresse irodánkat az alábbiakban megadott elérhetőségeken! Üdvözlettel:
Csurgay Ügyvédi Iroda
1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5. Tel: +36 30 972 55 13
Fax: (+36 1) 354 04 86
E-mail: iroda (@) acsurgay (. )
ANTSZ - Jogszabályok / Útmutatók
Vagyonszerzési illeték: 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény - Itv. ) 24. §
Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)
Jármű gyártástól számított kora
0-3 év
4-8 év
8 év felett
0-40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW
41-80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW
81-120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW
120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW
(1) Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1, 36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni. (2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.
Az Itv. 16. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [(1) Mentes az öröklési illeték alól:] "i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész. " E rendelkezéseket a 2010. 17. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: [(1) Mentes az ajándékozási illeték alól:] "p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki: [(1) Mentes az ajándékozási illeték alól:] "q) a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb. ) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb. )
'B' és C'társaságok célja 'D' társaságban részesedés szerzése. 'D' társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. 'B' társaság 'D' társaság vagyoni betétjének 20%-át, míg 'C' társaság'D' társaság vagyoni betétjének 30% -át szerzi meg. Tekintettel arra, 'B' és 'C' társaság kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, ezért az általuk megszerzett vagyoni betétek arányát össze kell adni a 75%-os korlát vizsgálatakor. Mivel azonban jelen esetben a két társaság által megszerzett vagyoni betétek összesen 50% -ot tesznek ki, ezért a vagyonszerzés után illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Példa 3
A fenti példa esetében 'B' társaság megszerzi 'D' társaság vagyoni betétjének további 30%-át. Ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a 'B' és 'C' társaságok által már összesen megszerzett vagyoni betétek aránya meghaladja a 75% – ot, illetékfizetési kötelezettség fog keletkezni. Példa 4
Magánszemély belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban 100%-os részesedéssel rendelkezik.
A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény az Itv-t több ponton módosította az alábbiak szerint: Az Itv. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: /Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól/ "i) sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható. " Az Itv. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki: /Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre.