- Mátyás király élete
- Arthur király
- Messze áll a mesék hősétől az igazi Mátyás király | BorsOnline - Sztárhírek - Pletyka - Krimi - Politika - Sport
- Király linda
- Mátyás király udvari bolondja - TV-visailu
- Király pizza
A pénzügy és adóügy átszervezésére 1467-ben került sor. A főkincstárnoki, grófi tisztséget egyszerű hivatali beosztásra változtatta. Az új hivatal pedig visszafogta a kincstári bevételekkel való visszaélést. Az adózási rendszer is megváltozott. Mátyás bevezette a királyi kincstár adóját. Ezt a háztartások szerint vetette ki, ezért nevezik füstadónak is. Bevezette a rendkívüli (hadi, segély) adót, melyet háborúk költségére fordított. Rendkívüli, mert az országgyűlésnek kellett megszavaznia. A harmincad vám helyett bevezették a koronavámot. A pénzügyi reformok eredménnyel jártak, az éves bevétel 250ezer forintról 700ezerre nőtt. A király elsősorban az adókból, a sójövedelemből, a pénzverő- és bányakamrák hasznából töltötte fel a kincstárat. Mátyás hadseregét Fekete Seregnek hívták. Mátyás a bevételei növekedésével egyre több zsoldost fogadott fel. Számuk akár 15-20ezer is lehetett. 4 fegyvernemre voltak osztva a jól képzett katonák: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogosok, tüzérség. Mátyás több hadvezére is hírnévre tett szert: Kinizsi Pál, Magyar Balázs.
Mátyás király élete
- Király
- Révay köz 4
- Babor adventi naptár 2019
- Sally hansen gél lakk szett ára
- Asszisztens allas 17 kerület
- Budapest taxi árak city
- Upc csatornakiosztás 2019
Arthur király
Messze áll a mesék hősétől az igazi Mátyás király | BorsOnline - Sztárhírek - Pletyka - Krimi - Politika - Sport
- 1458: A Cilleiek és a Hunyadiak egyezséget kötnek, mely szerint Mátyás lesz az uralkodó, de mindkét család beleszólhat az ország irányításába. A Cilleiek korlátozni szerették volna Mátyást. - 1458-ban a Rákos mezei országgyűlésen Hunyadi Mátyást megválasztják királynak, kikiáltják Magyarország királyává. Ekkor még sokan nem támogatták Mátyást. Az ekkor fellépő bonyodalmak: - nem volt törvényes koronázás, mert a korona még III. Frigyesnél volt - a bárók egy része nem támogatta Mátyást: Mátyás ellenében III. Frigyest hívták meg uralkodónak - 1463-ban megszületik a végső megállapodás Frigyes és Mátyás között: Bécsújhelyen békét kötnek egymással: - Frigyes visszaadta Mátyásnak a koronát 80ezer aranyért. - örökösödési szerződést kötöttek: ha Mátyás fiú örökös nélkül hal meg, a trón a Habsburgoké lesz. Hunyadi Mátyás uralkodása (1458-1490) Belpolitikája Első dolga: hatalmának megszilárdítása - Nevelőapját, Szilágyi Mihályt lemondatja a kormányzóságról, és elküldi a délvidékre, a törökellenes harcokba, ahol nemsokára meghal.
Király linda
Mátyás király központi törekvései és külpolitikája Az 1456-os Nándorfehérvári győzelem után pestisben meghalt Hunyadi János, így fia, László örökli az ő méltóságait. A Cilleiek meg akarták szerezni a kormányzóságot Hunyadi Lászlótól. Hunyadi László így Cillei Ulrikot és V. László királyt Nándorfehérvár várába csalta, majd ott a főkapitányt, Cillei Ulrikot megölette, a királyt pedig foglyul ejtette. Később a szabadon engedett király azonban megbosszulta ezt, 1457. Március 16-án, Budán lefejeztette. Mátyás eközben Prágában volt, látszatfogságban. Hunyadiaknál óriási ellenzés volt. Egyességet kötöttek a Hunyadiak és a Cilleiek. 1457-ben meghalt V. László, így lehetett Mátyás 18 évesen király. A főpapok és főurak tanácsa 1458 januárjában elfogadta királyul Hunyadi Mátyást, a köznemesek, városlakók ujjongása közepette kinevezték királlyá. Melléje 5 évre Szilágyi Mihályt nevezték ki kormányzónak. Budán, a Duna jegén választották meg. Az ifjú uralkodó és tanácsadói hozzáláttak, hogy kicseréljék a megbízhatatlannak és alkalmatlannak tartott főtisztségviselőket.
Mátyás király udvari bolondja - TV-visailu
Király pizza
Mátyás gazdaságpolitikája: Kincstári reform (1467): (Janus Pannonius, Ernust János) - A régi adókat új néven veti ki (a régi adók alól sokan kaptak mentességet): - kapuadó a királyi kincstár adója ("füstpénz"). A kapuadót könnyű volt kicselezni. A zsellérektől és a jobbágytelken élő nemesektől is behajtották - harmincadvám koronavám - rendkívüli hadiadó: évi 1 arany, háztartásonként évente többször is behajtották. Rendkívül súlyos, de még elviselhető állami adó; ugyanakkor Mátyás védi a jobbágyokat a jogtalan földesúri zaklatásoktól, adóztatástól és többször megerősíti szabad költözési jogukat. Jövedelmeinek összege: 500. 000 – 700. 000 Ft. (jobbágyoktól, városoktól, kül. ker. -ből, családi birtokokból, regálékból) Kísérlet a rendi állam központosítására a. a központi hivatalszervezet kiépítése: - a nagykancellária (a legfontosabb államügyek intézése, dipl. levelezés, oklevelek kiállítása, stb. ) - a kincstartóság (élén: Janus Pannonius, Ernust János) b. az igazságszolgáltatásban: "a király személyes jelenléti bírósága" (a nádor v. az országbíró időszakosan ülésező törvényszéke helyett.
Csehországi hadjárata (1468) azonban nem hozott teljes sikert számára. 1469-ben ugyan a katolikus csehek királlyá választották, de sem Podjebrád György sem Jagelló Ulászló idején nem tudott érvényesíteni uralkodói jogkörét. Mátyás megfékezésére a Habsburg- és Jagelló-ház
szövetségre lépett egymással. Frigyes nem Mátyásnak, hanem Ulászlónak adta a választófejedelmi méltóságot. Erre Mátyás seregeivel körbezárta Bécs városát, így III. Frigyes neki adat a választófejedelemségi címet. De Mátyás tovább támadta Ausztriát, ugyanis így tovább rombolhatta Frigyes tekintélyét, másrészt rá akarta kényszeríteni Frigyest, hogy ismerje le házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost törvényes gyermekeként. Corvin János 1473-ban született egy bécsi polgárleánytól. Nagy vagyonnal rendelkezett, mert Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet végrendeletében rá hagyat a Hunyadi vagyont. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, de a makacs Frigyes nem engedett Mátyás követelésének. Mátyás uralkodása kezdetén szüksége volt a rendek támogatására.
Szilágyi Erzsébet ráhagyta nagyanyai örökségként Munkács, vele Vári és Beregszász uradalmát, Debrecent és a békési Hunyadi-birtokokat. Corvin János tehát mérhetetlenül gazdag volt, és igen művelt is, több nyelven beszélt. Beatrix királyné azonban, aki meddősége miatt nem tudott gyermeket szülni, gyűlölte mostohafiát és annak anyját is. Mindent megtett azért János egy jelentős európai királyi család hercegnőjét se tudja feleségül venni, többek közt azt terjesztette, hogy a fiú torzszülött – pedig csak sántított. Mátyás, halála előtt elérte, hogy az ország főrendjei, a városok és a vármegyék esküt tegyenek arra, hogy halála után fiát ismerik el királyuknak. Még az általa elfoglalt Bécs urai is erre esküdtek. Corvin János 1490. április 6-án Mátyás meghalt, s miután Székesfehérváron eltemették, a főrendek olyan uralkodót akartak, aki mellett bele tudnak szólni az ország dolgaiba. Trónkövetelőként léptek fel a lengyel Jagellók, és egy 1463-as szerződésre hivatkozva a Habsburgok is. Beatrix, hogy megakadályozza mostohafia trónra kerülését, elszánta magát, hogy hozzámenjen ahhoz a trónkövetelőhöz, aki a legerősebbnek mutatkozik.