laptop SSD csatlakozók
Haladjunk sorban, a legfontosabb szempont a csatlakozó, mivel ettől függ, hogy megfelelő-e a laptopunkba a vásárolni kívánt SSD. Több fajta csatlakozóval ellátott SSD-t lehet találni a piacon, leggyakoribbak a SATA csatlakozós SSD egységek. Ha a mi gépünkben található ilyen csatlakozó (ez elég valószínű) akkor általában ez a leggyakoribb választás, mivel a SATA csatlakozójú SSD-ből van a legnagyobb választék. Érdemes ilyenkor figyelembe venni, hogy pontosan milyen kontrollerű SATA port van az alaplapunkon, amennyiben SATA II vagy SATA III, akkor szerencsések vagyunk, így képes a gépünk maximálisan kihasználni az átlag SSD-k adatátviteli sebességét. Amennyiben csak a sima SATA szabványt támogatja a laptopunk, még úgy is megfontolandó egy SSD beszerzése, hála az iszonyatosan gyors elérési sebességnek és, hogy többet nem kell foglalkozni a lemeztöredezettséggel sem. Pár éve még említésre méltó lett volna az MSata SSD, de sajnos rövid életűre sikerült, és már kifutóban lévő szabvány.
Mi is az SSD és mikre kell figyelnünk? | Laptop Café
Emellett már fejlesztés alatt van az M. 3, amely igazán izgalmasnak ígérkezik, és persze továbbra is figyeljük a legújabb trendeket.
Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy abszolút hangtalan, nem melegszik és könnyebb, akkor kijelenthetjük, hogy kiváló választás laptopba. Webáruházunkban könnyen választhatsz gyári új SSD meghajtóink közül, 3 év garanciával:
Ha már régóta kínoz a kerregő, lassú merevlemez, akkor ez az eszköz lehet a megváltód, és a pénztárcád sem ürül ki tőle. Az SSD voltaképpen a merevlemezeket hivatott leváltani, ami szerencsére egyre jobban meg is valósul. Működési elvét tekintve hasonlít a memóriakártyákhoz, használati módja pedig a HDD-hez, szinte a kettő ötvözete, ahol a közepes mennyiségű adattárolás és iszonyatos sebesség a legjelentősebb előny. Az SSD mint szó, magyarra fordítva nagyjából ' tartós állapotú meghajtó' -t jelent, ami arra utal, hogy nincs benne mozgó alkatrész (szemben a HDD-vel), így rögtön biztonságban érezhetjük magunkat a kopással, ütődéssel szemben. Az SSD-nél jóval hosszabb élettartamra számíthatunk az pénzünkért cserébe, viszont kisebb adattároló kapacitásra amit a sebességével hivatott ellensúlyozni. Amennyiben laptop SSD -t tervezel vásárolni, akkor a következő dolgokra érdemes figyelned:
Milyen csatlakozásút vegyek? Milyen márkájút vegyek? Milyen operációs rendszerek ajánlottak hozzá? Mekkora tárhelyű SSD-t vegyek?
1978 -ban a StorageTek cég kifejlesztette az első modern szilárdtest-meghajtót. Az 1980-as évek közepén a Santa Clara Systems bemutatta a BatRam nevű terméket, amely 1 megabites DIP RAM tömbből és egy kontrollerből állt, ami merevlemezt emulált. A csomag egy tölthető elemet is tartalmazott, ami arra szolgált, hogy a memória-áramkörök tartalmát megőrizze akkor is, amikor az eszköz nincs feszültség alatt. Az 1983 -as Sharp PC-5000 128 kilobájtos szilárd tároló kazettákat használt, ezekben buborékmemória volt. A memória háttértárként való felhasználása céljából született, a problémát szoftveres úton megközelítő technológia volt az 1980-as években megjelent RAM disk. A RAM disk virtuális lemez: a számítógép memóriájából lefoglalt tárterület. Elterjedéséhez hozzájárult, hogy a merevlemez akkoriban drága volt, a floppy pedig lassú. Egyes rendszerek, mint például az Amiga sorozat, az Apple IIgs és később a Macintosh Portable támogatta a RAM diskről való indítást. A központi memória egy kis részéért cserébe a rendszer másodpercek alatt képes volt elindulni ezzel a módszerrel.
Egy 90/10-es SSD arra utal, hogy 90 százalékban várhatóan olvasnak majd az eszközről, egy 70/30-as esetében – ami jellemzően drágább is – már jó lehet egy ennél sokkal írásintenzívebb felhasználási mód. Interfész
A korábbi SSD-k SATA-s csatlakozón keresztül kommunikáltak, természetesen a bottleneck elkerülése érdekében egy idő után fontossá vált PCI-Expressre váltani. Két csatlakozót érdemes ismerni, ami szerverkörnyezetben előfordul: az M. 2 az MSATA-t váltotta le, és hatalmas ugrást jelentett az átviteli sebességben, az U. 2 pedig már négy csatornán kommunikál kettő helyett. Itt a sebesség esetében 10-szeres szorzót láthatunk IOPS-ban, de nem biztos, hogy ezt ki is tudjuk használni – jelenleg. Mindenesetre egy PCIE-s SSD-nél a vezérlő is sokkal egyszerűbb működésű, hiszen teljes egészében kihagyhatja a SATA HDD-s logikáját. RAID és TRIM
A TRIM ad utasítást a vezérlőnek, hogy egy törölt fájl esetén a korábban elfoglalt fizikai szektor szabadon felhasználható. Ha nincs TRIM, a vezérlő, mivel a törölt fájl bitjei továbbra is ott vannak, ahol korábban voltak, azt látja, hogy nincs elég helye.
Mi az a suv
- Kapros túrós lepény zsírral
- Mi az ssd merevlemez
- Kollagén kapszula vélemények karaoke
- Mi alapján válasszak SSD-t a szerverembe? Mekkora az SSD élettartam?
- Mi lesz az SSD-kkel? Bennfentest kérdeztünk! - PC World
- Mi nidito tucson az
- Muskátli Motel Panzió Szállás Újhartyán Újhartyán - Hovamenjek.hu
- Moleskine 2018 határidőnapló
- Mi is az SSD és mikre kell figyelnünk? | Laptop Café
Pedig a fenti kérdéssort valóban egy időben kell feltennünk, és érdemes tudni azt is, hogy miként bizonyosodhatunk meg arról, hogy a válasz megfelelő. Lássuk röviden, miért fontosak a fenti kérdések. Élettartam
Az SSD-k élettartamát Drive Writes Per Day (DWPD) értékkel szokás megadni. Ha egy 1 TB-os SSD élettartama 1 DWPD, az azt jelenti, hogy a garanciális időn belül (tehát tipikusan 3-5 évig) minden nap 1 TB-nyi adatot írhatunk rá. Ha ennél többet írunk rá, akkor a garancia már nem él az újraírás miatti elhasználódásra. A másik mérőszám a Terabytes Written (TBW), ami az összes, az SSD-re írt terabájtot adja meg. Tehát ha a egy 1 DWPD-s SSD-t vizsgálunk, aminek a garanciális ideje 3 év, akkor a TBW = 3 x 365 x 1 x 1, tehát ez esetben 1095 TBW-s eszközről beszélünk. Ennyi terabájtot írhatunk rá a garanciális idő alatt. Vezérlő
A vezérlő az, ami felelős az SSD fizikai blokkjainak optimális kihasználásáért. Tartalmaz egy táblát, ami alapján képes meghatározni, mely szektor melyik fizikai blokk, és úgy próbálja a blokkokat elhelyezni, hogy az adatot a legkevésbé elhasznált cellába írja be.
Mi mégis tűkön ülve várjuk, mikor érkezik a KC1000 után egy vérbeli Kingston/HyperX, csúcskategóriás NVMe SSD. TH: Valóban, a barátságos árazású A1000-es SSD célja, hogy SATA-árszinten is bármely felhasználó át tudja törni a SATA6G határait és megtapasztalja az NVMe-teljesítményt. Később, de még 2018-ban frissíteni fogjuk a KC1000-es szériánkat, ahogy fokozatosan átállunk mindenhol a 3D NAND chipek használatára. Ez komoly előrelépés lesz teljesítményben és kapacitásban egyaránt. PCW: Mit gondolsz az M. 2 hűtőbordáról? Fontos kiegészítő és hamarosan a Kingston és/vagy a HyperX kínálatában is feltűnik, vagy létezik már valamiféle új technológia, amely megszünteti az M. 2 SSD melegedéséből adódó dinamikus teljesítménycsökkenést? TH: Hatalmas kihívás lenne fix hűtőbordát szerelni az M. 2 meghajtókra, miután ezek a tárolók sokféle eszközbe kerülnek beszerelésre. A rendelkezésre álló hely, a formátum sem mindig ugyanakkora, például a vékony ultrabookoknál ilyen elképzelhetetlen, de más gépekben is hozzáérhet egy nagyobb borda a rendszer többi komponenséhez.